Új lehetőségek a fúvószenekarok számára

A jogalkotó 2017. január 1-jétől az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényt – a MAFUMASZ közbenjárására – a fúvószenekarok számára kedvezően módosította.

A törvény többek között az előadó-művészeti szervezetek támogatását tűzte ki célul, de eddig nem ismerte a “fúvószenekar” fogalmát, így számos eme törvény által biztosított kedvezményeket, pályázati lehetőségeket a fúvószenekarok nem használhattak ki.

De milyen lehetőségek előtt nyílt meg az út?

Ha valaki veszi a fáradtságot és végig olvassa a hatályos törvényt, akkor láthatja, hogy a törvény a professzionális zenekarok támogatásának formáival foglalkozik többnyire, de a jogalkotó itt szabályozta azt is, hogy melyek azok a művészeti csoportok, amelyek állami vagy egyéb támogatásokban részesülhetnek.

Ahhoz, hogy a törvény által biztosított támogatások elnyerhetőek legyenek, a szervezetet nyilvántartásba kell vetetni az EMI Előadó Művészeti Iroda weblapján. A törvény most már kimondja:

7. § (1) A költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről és az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről a kijelölt szerv nyilvántartást vezet, (…)

(2) A nyilvántartás tartalmazza

(…)

bb) művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelölését: többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, fúvószenekar, big band, kamarakórus,

Az értelmező rendelkezések pedig meghatározzák a fúvószenekarok besorolását, és értelmezését:

44. § E törvény alkalmazásában:

(…)

18. kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a népi koncertzenekart és a fúvószenekart is,

19. kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi koncertzenekart, fúvószenekart és a big bandet is,

(…)

55. fúvószenekar: komolyzene műfajába tartozó, eredeti vagy áthangszerelt műveket előadó zeneművészeti szervezet, amelyben a rézfúvós és fafúvós hangszercsoportokat ütőhangszeresek egészíthetik ki,

De miért jó ez nekünk?

A válasz a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (4) bekezdése és 24/A. paragrafusában található. A 22 § a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezményeit részletezi:

22. § (1) Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében megfizeti.

Tehát, minden olyan társaság, amely társasági adót fizet – hasonlóan az 1% felajánláshoz – az adójának egy részét felajánlhatja pl. (most már) egy fúvószenekarnak is. Ezért fontos a már említett regisztráció, mert így juthat a zenekar a támogatási igazoláshoz, ugyanis ez az egyik feltétele a támogatásnak:

22. § (4) Az előadó-művészeti szervezet támogatója az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által – a (4a) bekezdésre figyelemmel – kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe.

(4a) Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan

  1. a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások,
  2. a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, valamint
  3. a 24/A. § (18) bekezdése szerint kiállított igazolások együttes értéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80%-át, és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket.

Tehát a támogatás a fúvószenekar jegybevételének 80%-át teheti ki, de szabályozva van a társasági adónál is:

22. § (6) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka.

És egy társaság mennyit szánhat ilyen célra a társasági adójából?

24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.

Tehát egy társaság saját társasági adójának feléről rendelkezhet.

És most nézzük, hogy a gyakorlatban mit is jelent.

Ha egy fúvószenekar egy évben 1.000 nézőt be tud vonzani a saját előadására 2.500 Ft-os jegyáron (van ilyen), akkor az éves jegybevétele 2.500.000 Ft. Ennek a 80%-a 2 millió forint.

Ha a zenekar talál olyan céget vagy cégeket, amelynek társasági adója (v. adójuk) eléri az évi 4 millió forintot, és ezzel a céggel (cégekkel) támogatási szerződést köt, akkor a cég (cégek) a társasági adójukból felajánlhatnak a fúvószenekarnak 2 millió forintot, úgy, hogy ez a pénzt akár az államnak is befizethetnék (tehát nem plusz pénz). A fúvószenekar, pedig 2 MILLIÓ forinthoz juthat (a példánk szerint) és semmi nemű kötelezettsége nem keletkezik a cégekkel szemben, mert a törvény azt is kimondja, hogy:

24/A. § (6) Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

Remélem sokaknak hasznos volt az információ és egy újabb bevételszerzési lehetőséghez juthatnak a magyar fúvószenekarok!

Írta: Horváth Adrián

2 Replies to “Új lehetőségek a fúvószenekarok számára”

  1. Szabó Sándor says: Válasz

    Príma! Annyi gond azért van, hogy az EMI Előadó Művészeti Iroda weblapján a nyilvántartásba vételnél csak a fúvószenekar hiányzik. A népi koncertzenekar után rögtön a big band következik, nincs olyan opció, hogy fúvószenekar. Így a regisztrálás hiányos lesz – vagy csak én nem értem 🙁

    1. Köszönjük az észrevételt. Megpróbáljuk értesíteni az EMI-t a hiányosságról.

Vélemény, hozzászólás?