Szabó Ferenc: Balázs Árpád köszöntése

Kedves Zenész Barátaim!

Számunkra, muzsikusok számára október elseje 1975 óta egy kiemelkedő nap. Az életünkké, szinte már levegőnkké vált zene világnapja. Azt kívánom, hogy ünnepeljetek ti is sok fúvós muzsikával és éljétek át a zene örömét a lehető legtöbb alkalommal!

Az idei ünnep egy kicsit más mint a többi, hiszen 2017. október 1-én ünnepli születésének 80. évfordulóját Balázs Árpád zeneszerző, Érdemes művész, Erkel- és Magyar Örökség-díjas zeneszerző, az Európai Tudományos- és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Fúvószenei- és Mazsorett Szövetség alapító elnöke, hat város díszpolgára és több település Pro Urbe díjas zeneszerzője.
Tanár Úr nem csak mint a Magyar kórusmuzsika kiemelkedő alakja, de mint a Magyar fúvószenei repertórium nemzetközileg is méltatott mestere vált közismerté.

Kedves Árpád! Ebből a gyönyörű alkalomból kívánunk mindannyiunk nevében sok erőt és lendületet további munkádhoz!
Ezen a hétvégén Kiskunfélegyházán és szülővárosában Szentesen ünnepli őt a közönség és a fúvós társadalom. Október 21-én Komáromban, November 25-én Szombathelyen, majd December 4-én Budapesten lesz díszvendége a fúvószenekarok hangversenyeinek.

Isten Éltessen Sokáig erőben és változatlan jókedvben, lendületben Tanár Úr!

Balázs Árpád

(Szentes, 1937. október 1.) magyar zeneszerző. A Magyar Fúvószenei Szövetség alapító elnöke, 1998-tól örökös elnöke.

A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferencnél tanult zeneszerzést, ahol 1959-1964 között szerzett diplomát. 1967-ben Aram Hacsaturján mesteriskoláján tanult a Csajkovszkij Konzervatóriumban Moszkvában. 1970-ben római ösztöndíjasként Goffredo Petrassinál tanult az Accademia di Santa Cecilia-ban.

1973-1990 között a Magyar Zeneművészek Szövetségének szakosztályának titkára, majd szakosztályelnöke volt. 1985-1990 között a Kóta alelnöke volt. 1990-1999 között a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke volt, 1999 óta örökös elnöke. 1989-1999 között a Zenei Szervezetek Világszövetségének magyar szekciójának vezetője volt. 1996-ban megalakította a Magyar Művészeti Műhely társaságot. 2002-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották Salzburgban.

Művei

Hét zenés színpadi művet, két oratóriumot, tizenkét kantátát, tizenöt zenekari darabot, mintegy kétszáz kórusművet, hangszerszólókat, kamaraműveket, filmzenéket, színpadi kísérőzenéket, népdalfeldolgozásokat és pedagógiai jellegű darabokat komponált, valamint három zenei témájú könyvet a publikált. Bodzavirág című kórusműve (Nemes Nagy Ágnes Tavaszi felhők című versének megzenésítése) felcsendül Deák Kristóf Mindenki című Oscar-díjas filmjének zárójelenetében.

Zeneművek:

  • Carmina Pannoniae – szvit nőikarra és hárfára, Janus Pannonius verseire (1968)
  • A Tél lebírása – kantáta Illyés Gyula verseire (1974)
  • A kockásfülű nyúl – Rajzfilmsorozat filmzene (1975-78.)
  • Krétarajzok – két klarinétra (1990-1991)
  • Rapszódia – cimbalomra és koncert-fúvószenekarra (2001)
  • Csillagzene – szvit Weöres Sándor verseire, vegyeskarra

Könyvek:

  • Zenelesen (1985)
  • Kis zenei ábécé (1987)
  • Csontfurulya, madársíp (1988)

Díjak, elismerések:

  • SZOT-díj (1969)
  • Erkel Ferenc-díj (1970)
  • Érdemes művész (1981)
  • Szentes díszpolgára (1988)
  • Köztársasági Elnöki Aranyérem (2000)
  • MSZOSZ-díj (2001)
  • Pro urbe Komárom (2001)
  • Letenye díszpolgára (2001)
  • Béres Ferenc-emlékplakett (2001)
  • Magyar Örökség díj (2002)
  • Pro comitatu Veszprém (2003)
  • Kiskunfélegyháza díszpolgára (2003)
  • Vonyarcvashegy díszpolgára (2004)
  • Balatonfüred díszpolgára (2006)
  • Kóta-díj (2007)

Vélemény, hozzászólás?