Kortárs Fúvószene a Stefánián

A Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység Helyőrségtámogató Parancsnokság Budapest Helyőrség Zenekara november 22-én este kortárs fúvószene estet tartott a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központ színháztermében. A koncerten magyar zeneszerzők fúvószenekarra írott művei csendültek fel, kiemelt figyelmet fordítva korunk azon zeneszerzőire, akik a Magyar Honvédség kötelékeiben szolgálnak. A megszólaló zeneművek többféle egyéniséget, karaktert, stílust és nehézségi szintet tükröztek. Voltak olyanok, melyeket ifjúsági zenekarok is bátran műsorra tűzhetnek, azonban némelyik művet még a hivatásos zenekarnak sem volt könnyű tökéletesen megszólaltatni.

Márki Sándor Szabolcs százados a MH Szolnoki Légierő Zenekarának karmester helyettesének több műve is felcsendült. Tubaburleszk című, tuba szólóra és fúvószenekarra komponált művét a zenészek között gyakorta előforduló rivalizálás, csipkelődés ihlette. A „szégyen a tubás de hasznos”, illetve a „tubás hatalom” szleng mondásoknak a megcáfolására született ez az alkotás, melyben a szólista, Orbán Ádám őrmester bemutatta, hogy a tuba bár látszólag lomha hangszer, virtuóz játékra is képes. A Jászkunságban születtem tipikus népdal-induló, mely a tradicionális katonaindulók szerkesztési módjával készült. Ősbemutatója 2017-ben volt a Szolnoki Katonazenekari Fesztiválon, ahol több mint 100 katonazenész játszotta el a művet, Szolnok város polgármestere, Szalay Ferenc és a közönség pedig „közfelkiáltással” választotta meg Szolnok város indulójává. A szerző Historia Hungariae  című – jelenleg 7 tételből álló – sorozatában Magyarország történetét dolgozza fel. Ebből a koncerten az első tétel hangzott el, amely „Az utolsó Táltos tánca” címet viselte. A komponista a kereszténység felvételének történetét dolgozta fel a „Boldog asszony anyánk” katolikus népének zenei témájának segítségével egészen István királlyá koronázásáig, utóbbit a Szent Korona induló hangjai jelképeznek. Márki Sándor Szabolcs zeneszerző Cegléd város fúvószenekarának karmestereként, számtalanszor vett részt karneváli rendezvényeken. Itt találkozott egy Közép-Amerikai mini állam Guadalupe zenészeivel, és mint ahogyan ez szokás a zenészek között, megkínálták egymást a saját országukra jellemző folyékony kedélyállapot javítóval. Ennek az átmulatott éjszakának és talán az elfogyasztott gyümölcspárlatoknak a hatására készült el a koncert utolsó műsorszáma, melynek címe Guadalupe.

Kovács András törzszászlós a Budapest Helyőrség Zenekarának kottatárosa és harsonása két héttel a koncert előtt fejezte be legújabb művét, melynek címe Syrano – Előjáték és fuga. A zeneművet Cyrano de Bergerac XVII. századi író, költő, katona és híres kötekedő, párbajhős ihlette. A híres orr monológ mondata Kovács Andrásra is igaz: „Mert magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, azt nem tűröm el!”

Fehér György Miklós zeneszerző Kettősverseny két fuvolára és fúvószenekarra című művében szakít az eddig megszokott fúvószenekari sémákkal. Kamarazenekarként használja a fúvószenekari hangszerelésben lévő lehetőségeket, újszerű hangzást létrehozva. A ritmikájában és harmóniavázában egyedi művet a két szólista – Fábián Tímea és Klimászné Varga Zsófia fuvolaművészek – virtuóz játéka tette színesebbé.

Szilágyi Miklós a Kőszeg Város Fúvószenekarának karmestere a koncert-fúvószenekar megalakulásának 150. évfordulójára megírt „Chronostychon” című művének nyitánya, valamint záró tétele csendült fel. A nyitófanfár témája egy régi Gregorián dallam, tisztelegve a régi kőszegi tornyosok – a zenekar elődei – előtt. A mű ritmikája, ütemváltásai a szerző szellemességét tükrözik. A Kőszegi Vitéz Induló az Ostrom Opera – Kőszeg 1532 című fúvószenekari kísérettel megkomponált opera részlete. A művet 2014-ben mutatták be a Kőszegi Várszínházban valamint a miskolci Bartók+ Opera Fesztiválon. A világon talán ez az egyetlen olyan Opera, melynek kísérő zenekara egy koncert-fúvószenekar. Az induló önálló műsorszámként is tökéletesen megállja a helyét. A Kat(ona cap)riccio című művet Szilágyi Miklós a Budapest Helyőrség Zenekarának írta 2013-ban, melynek ősbemutatója  a Katonazene Napján volt, a Hadtörténeti Múzeum dísztermében, a zenekar előadásában. A szerző maximálisan kihasználja a kis létszámú katonazenekarok hangszerelési, ritmikai és technikai lehetőségeit.

A koncerten a zenekar állandó tagjait egykori zenekari tagok, nyugdíjas önkéntes műveleti tartalékos katonák és az MH Központi Zenekar zenészei egészítették ki, létrehozva ezzel egy harmincöt főből álló formációt. A hangversenyen vezényeltek: Baczkó István őrnagy – a zenekar karmestere, Nagy Zsolt százados – karmester helyettes, Márki Sándor Szabolcs százados zeneszerző illetve Szilágyi Miklós zeneszerző. Az est egyrészről kiváló alkalom volt arra, hogy az érdeklődő közönség megismerje napjaink magyar fúvószenei alkotásait. Másfelől a bemutatkozó zeneszerzők is visszajelzést kaphattak a közönségtől és a zenészektől arról, milyen sikere van zenéjüknek, illetve ihletet és erőt is meríthettek újabb zeneművek megírására.

Bízom benne, hogy kezdeményezésünket követve más karmesterek és zenekarok is egyre nagyobb számban kapnak kedvet magyar kortárs fúvószenekari zeneművek előadásához, bemutatásához. Érdemes…

Nagy Zsolt százados

MH Budapest Helyőrség Zenekara

karmester-helyettes

Vélemény, hozzászólás?